Videón a Kutatók Éjszakáján a Nagyteremben látható két prezentáció, valamint meghallgatható a Kossuth Rádió Krónika összeállítása az ügynökaktákat érintő kerekasztal-beszélgetés alkalmából.
Az ügynökaktáktól az egymillió dolláros matematikai problémákig – ez volt a címe a Kutatók Éjszakáján a Rényiben szervezett idei programoknak. A két beszélgetés központi témája a mesterséges intelligencia volt, valamint annak hatása a matematikára, illetve a történettudományi és levéltári munkára.
Az Ügynökakták, algoritmusok, emlékezet című beszélgetésen a látogatók képet kaphattak arról az együttműködésről, amelynek keretében a Rényi Intézet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) a Levéltár dokumentumainak tisztításában, kereshetőségében és egyéb látogatói és kutatói szolgáltatások fejlesztésében segít.
A témáról rendezett kerekasztal-beszélgetésen Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója, Miklós Dezső, a Rényi Intézet főigazgató-helyettese, Kovács Gábor, a Rényi AI csoport kutatója, valamint Horváth Sándor, az ELTE Történettudományi Kutatóintézet osztályvezetője járta körül az ügynökakták kutatásának kérdéseit.
Kovács Gábornak, a Rényi AI csoport kutatójának prezentációja ITT, a Kossuth Rádió Felkelő c. reggeli adásának interjú-összeállítása ITT érhető el. (Az összeállítás 1:35:54-nél, elhangzásakor a 7:30-as hírek után kezdődik)
A második diskurzus a matematika hét legendás, egyenként egymillió dollárral jutalmazott Millennium-problémájával, valamint a mesterséges intelligencia és a matematika viszonyával foglalkozott. (A Clay Matematikai Intézet (CMI) 2000-ben nyilvánosságra hozott kérdéseivel ITT és ITT foglalkoztunk.) Stipsicz András főigazgató és Titkos Tamás kutató folytatott eszmecserét arról, hogy a mesterséges intelligencia által előállított eredmények tekinthetők-e valódi matematikai felfedezésnek, és hol van az ember helye a jövő tudományos kutatásaiban. A pódiumon beszélgetők nemcsak a mesterséges intelligencia képességeire világítottak rá, hanem arra a szerepre is, amelyet a mesterséges intelligencia, és akár az ún. AI ügynökök játszhatnak a matematikai kutatásban a jövőben, és hol vannak vagy lehetnek e szerep korlátai. A matematika mint tudomány alapozta meg a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát, miközben maga is azok között a területek között van, amelyeket az MI „forradalma” elkerülhetetlenül átalakít, és e folyamat radikális hatást gyakorolhat a matematikai kutatásokra is.
Stipsicz András előadása a Clay Matematikai Intézet Millenniumi kérdéseiről IDE kattintva látható.
