A Rényi Intézet négy kutatója nyert el határozatlan idejű, ún. tenure típusú állást, véglegesített szerződéssel. A kutatókat nemzetközi pályázaton választották ki.
„A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet versenyképességének egyik záloga, hogy minden nagy tématerületen legyen egy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kutatócsoportunk. Ehhez hozzátartozik, hogy tovább erősítjük meglévő, és a hírünket a nemzetközi matematikai kutatási térben fenntartó karakterünket, az e hírnévhez látszólag kevésbé hozzájáruló területeinket pedig megerősítjük” – erről beszélt a renyi.hu-nak Stipsicz András főigazgató abból az alkalomból, hogy az elmúlt évek után idén ismét kaptak rényis kutatók határozatlan időre szóló kutatói státuszokat.
| A tenure (határozatlan időre szóló státusz) az akadémiai világban egy karrierlépcső része, az egyik legnagyobb presztízsű státusz: megszerzése rendszerint 5-7 évet vesz igénybe, szigorú értékelési folyamat eredménye, és elsősorban a kutatói függetlenség, valamint a tudományos szabadság intézményes garanciáját szolgálja. A kutatóintézeti tenure lényege, hogy a kutató ne legyen folyamatosan rövid távú szerződéseknek kiszolgáltatva, és merjen hosszú távú, kockázatos kutatásokba kezdeni. Egy határozatlan idejű szerződéssel a kutató önálló kutatási programot vezethet, saját kutatócsoportot építhet, nagyobb szabadságot élvez a kutatási témák megválasztásában, miközben rendszeres, de már nem egzisztenciális téttel rendelkező értékeléseken esik át. A Rényi hagyományosan korszerű tudományos működésében szerepet játszik mind a külföldről ide sikeresen pályázó kutatók jelentős száma, mind a magyar matematika tekintélye a világban, de mindenekelőtt a Rényi jelenleg Magyarországon dolgozó, de külföldön doktorált és/vagy postdoc-ként, esetleg vendégprofesszorként jelentős nemzetközi tapasztalatot szerzett kutatógárdája (ideértve a Rényit 2018 óta vezető Stipsicz András főigazgatót, aki előbb a Rutgers Egyetem doktorandusza volt, majd a PhD fokozat megszerzése után az Egyesült Államokban volt vendégprofesszor a Kaliforniai Egyetemen). |
A matematika különösen jól mutatja a tenure jelentőségét. Matematikai kutatásoknál évekig is eltart, míg egy fontos áttöréshez elvezet az út. Az állandó kutatói státusz lehetővé teszi, hogy a kutató ne kizárólag a következő pályázati ciklus vagy szerződéshosszabbítás miatt válasszon témát.
„Amikor erősítjük az intézetet, akkor két szempont vezérel, és ezek csak látszólag mondanak egymásnak ellent” – fejti ki Stipsicz András. „Egyrészt megerősítjük a kimagaslóan teljesítő területeinket, amelyek a nemzetközi karakterünket biztosítják, másrészt felépítünk új területeket vagy javítunk olyanokat, amelyek erősítést igényelnek. Azt is gondozni kell, amiben nagyon jók vagyunk, hogy megmaradjon az említett karakterünk.”
Ilyen erőssége a Rényinek a világhírű magyar kombinatorika és hálózatelmélet, ezeken a területeken alkot a Rényi két Abel-díjasa, Szemerédi Endre és Lovász László.
„Mitől lehet jó egy matematikus? Vannak, akik szinte minden héten csinálnak valami apróságot, mindig egy picit haladnak, mások időnként olyat dobnak, amitől felfigyel rájuk a világ. Mi, a Rényiben ez utóbbit részesítjük előnyben”– teszi egyértelművé Stipsicz András. „Ez a kiválasztás szempontja is. Mindenkit arra biztatok, hogy legyen neki is matematikai karaktere, azaz, ha egy nemzetközi matematikai közösségben „bemondanak” egy témakört, akkor az adott témakörhöz asszociált nevek között előkelő helyen szerepeljen” – hangsúlyozza. „Ezt mi ún. impactful (hatással bíró –szerk.) teljesítménynek hívjuk.”
A határozatlan idejű kinevezéshez vezető értékeléskor elsősorban azt vizsgálják, hogy a kutató létrehozott-e önálló kutatási irányt, képes-e kutatócsoportot vezetni, milyen tudományos hatást ért el, mennyire vált nemzetközileg láthatóvá és milyen szerepet játszik a tudományos közösségben. Megszerzése azért is nehéz, mert a munkáltatóként eljáró intézetnek hosszú távon finanszíroznia kell ezeket az állásokat. Így a tenure –höz jutás sok helyen nem pusztán azt jelenti, hogy valaki jó kutató, hanem azt is, hogy az intézet vezetése úgy látja: az illető kutatási programja stratégiai jelentőségű lesz a következő 10–20 évben is. Ezért tekintik a kutatóintézeti tenure-t a tudományos pálya egyik fontos mérföldkövének: azt jelzi, hogy a kutató már nem csupán ígéretes tehetség, hanem olyan tudós, akinek hosszú távú tudományos programjába az intézmény is hajlandó tartósan befektetni.
| Rényi Intézet 2025-ben hirdetett pályázatot határozatlan idejű (tenure) matematikus kutatói állásra. A kiírás (amely ITT érhető el) szerint a sikeres pályázó állandó státuszú kutatóként, tudományos főmunkatársi besorolásban dolgozhat tovább az intézetben. A pályázati kiírás alapján a fő szempontok a kutatási kiválóság, a publikációk minősége, a nemzetközi ismertség, a pályázati sikeresség, a kutatócsoport-vezetői képesség és a tudományszervezési aktivitás. „Az ideális jelölt potenciálisan alkalmas egy ERC vagy azzal egyenértékű támogatás megszerzésére és eredményes megvalósítására” – olvasható a kiírásban. |
A hosszú távú, intézményi kutatói állások száma a Rényiben is korlátozott, és az intézet csak a legerősebb nemzetközi profilú kutatókat tudja ilyen pozíciókba felvenni, akik már jelentős nemzetközi publikációs múlttal rendelkeznek. A hangsúly a tudományos kiválóságon van, és azon a szemléleten, hogy egy intézet nyílt nemzetközi pályázatokon keresztül keres kutatókat, illetve a kiemelkedő teljesítményt tenure pozíciókkal igyekszik elismerni.
A Rényi négy, szeptember 1-től már véglegesített főmunkatársként dolgozó kutatója:
Csikvári Péter, a Gráfelmélet Osztály főmunkatársa, szintén a Szemerédi Endre – Simonovits Miklós – Lovász László iskolát viszi tovább. A „Leszámlálás ritka gráfokban” Lendület kutatócsoport vezetője, kutatásai elsősorban a gráfelmélet, a kombinatorika, a statisztikus fizika matematikai modelljei és az algoritmikus leszámlálási problémák határterületére esnek. Korábban három évet töltött a Massachusetts Institute of Technology alkalmazott matematikai tanszékén. Jelenleg a Rényi Intézet mellett az ELTE habilitált egyetemi docense is. Eredményei több esetben kapcsolják össze a tiszta matematikát a statisztikus fizikával és az elméleti informatikával. A modern kombinatorika és gráfelmélet nemzetközi élvonalában dolgozik, miközben saját kutatócsoportot épít és egy egész kutatási irány hazai központjává vált.
Gilyén András, a Rényi Valószínűségszámítás és Statisztika Osztályának munkatársa, aki kvantumos algoritmusokkal és kvantum-számítástudománnyal foglalkozik, és a kapcsolódó tudományos kutatások felépítését várja tőle az Intézet. A nemzetközi élvonalba tartozó magyar matematikus és számítástudós eredményei a jövő kvantumszámítógépeinek algoritmikus eszköztárát formálják. 2025-ben nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant támogatását „Termodinamikai és fizikai ihletettségű eredeti kvantumos algoritmusok” című öt évre szóló kutatási pályázatával, amelynek keretében saját kutatócsoportot építhet az Intézetben. Korábban Lendület-támogatást is nyert. Gilyén András tudományos tevékenységéről ITT írtunk bővebben.
Pach Péter Pál, a Kombinatorika és Alkalmazásai Osztály főmunkatársa. Szeptembertől az Extremális Kombinatorika Osztályon dolgozik tovább. Pach Péter Pál a méltán ismert magyar kombinatorikai iskola következő generációjának tagja. Legismertebb eredménye egy olyan új matematikai módszer kidolgozása (Croot–Lev–Pach-módszer (CLP)), amely alapvetően megváltoztatta az ún. additív kombinatorika eszköztárát. A módszer néhány napon belül hozzájárult egy több évtizedes nyitott probléma (cap set probléma) megoldásához, és ma a modern kombinatorika egyik nagyhatású áttöréseként tartják számon. A módszert leíró 2017-es cikkért szerzőtársaival megkapták a Frontiers of Science Awardot. Korábban nyert Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, és kétszer egymás után kapott Lendület-támogatást, a rangos European Prize in Combinatorics kitüntetettje.
Virosztek Dániel, az Analízis Osztály munkatársa, aki idén Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat is nyert, és az optimális transzport területén lehet iskolateremtő matematikus. Kutatásai az optimális transzport elmélete, a kvantum-információelmélet és a geometriai analízis határterületein helyezkednek el. Jelenleg az MTA Lendület Optimális Transzport és Kvantum Információgeometria Kutatócsoport vezetője. PhD-fokozatát 2016-ban szerezte, majd 2017-től az osztrák Institute of Science and Technology Austria intézetben dolgozott posztdoktorként. 2019 és 2021 között Marie Skłodowska–Curie-ösztöndíjas volt ott, és 2021-ben tért haza a Rényi Intézetbe az MTA Lendület programjának támogatásával.
Végezetül, a kutatói tenure-rendszerek egyik legfontosabb üzenete, hogy a tudományosan kiváló egyéni teljesítmény mellett a legjobb kutatók mögött olyan intézmények állnak, amelyek képesek hosszú távú perspektívát, szakmai szabadságot és stabilitást biztosítani. A Rényi Intézetben dolgozó kutatók pályája jól mutatja, hogy a nemzetközi élvonalba vezető út a kiemelkedő eredmények mellett tudományos programok felépítésén, kutatóközösségek létrehozásán és olyan intézmények bizalmán is múlik, amelyek teret és időt adnak a valóban jelentős eredmények megszületésének és az alkotó gondolkodásnak. A Rényi Intézet fiatal és középgenerációs kutatóinak sikerei azt mutatják, hogy a Rényiben továbbra is jelen van az a tudományos potenciál, amely az intézetet a vezető kutatóhelyek sorába emeli. A négy kutató véglegesítése egyúttal a Rényi világos jelzése: a tenure nem jutalom, hanem befektetés a magyarországi matematikai kutatások jövőjébe.