Beszélgetés Juhász Péterrel, a Rényi Intézet Szakmódszertani Osztályának vezetőjével tudományos eredményeikről, amelyeknek kiemelt aktualitást ad, hogy éppen ennek az osztálynak a munkatársa lett a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos.
Mit jelent a felfedeztető matematikatanítás? Hogyan lehet élménnyé tenni a diák számára egy-egy új matematikai terület megismerését? Miért hozhat szemléletváltást a tanárok és a gyerekek számára, és milyen újfajta gondolkodásmódot alakíthat ki az ún. felfedeztető módszer az életünk egyéb területeire vonatkozóan is? Juhász Péter, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Szakmódszertan Osztályának vezetője, az MTA-Rényi-ELTE Matematikadidaktika Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport vezetője, a Gondolkodás Öröme Alapítvány elnöke volt a Trend FM és a RadioCafe műsorfolyamába egyaránt beillesztett Creative Survivor című műsor vendége. A Gondolkodás Öröme Alapítvány gondozza a minden∙ki∙jön programot is. A rádiókban elhangzott diskurzusból kiderül, miért hasznos, ha akár felnőttként nekigyürkőzünk a szórakoztató, bár időnként nem egyszerű matematikai feladatok megoldásának.
„Nem az az elsődleges cél, hogy bizonyos matematikai ismeretmennyiség eljusson a diákok fejébe, mert mára még csak nem is egyértelmű, hogy pontosan milyen információkra van és lesz szükség az iskola befejezése után. Sokkal fontosabb annak az élménynek az átélését lehetővé tenni nekik, hogy egy problémán gondolkozni, azt átlátni és önállóan megérteni jó érzés és nagy élmény” – fogalmazza meg Juhász Péter a beszélgetésben Oláh Andrea kérdéseire válaszolva. A Rényi Szakmódszertani Osztályának vezetőjét, aki kutatói munkája elengedhetetlen részének tekinti a tanítást, sokkal jobban izgatja, hogy a résztvevők, többek között a diákjai mennyire élvezték egy-egy matematikai feladvány megoldását, mennyire intenzíven gondolkoztak – és nem az, hogy utána egy tesztet jól meg tudnak-e oldani egy adott tételről vagy lemmáról.
A fenti szemlélet újszerű, és kétségkívül nagyon időszerűnek is mondható. Világszerte tapasztalható jelenség az iskolák szerepének és a tanítás jellegének, mi több, céljainak változása, amely sajátos lekövetése a világban zajló gyors és intenzív változásoknak. A földrajzból is doktori fokozatot szerzett Juhász Péter külön kiemeli: az iskolákban zajló oktatásnak egyre inkább a kreativitás felébresztése és az információval történő jó gazdálkodás köré célszerű szerveződnie, mert olyan sebesen változik körülöttünk a világ, hogy a tárgyi tudásmennyiség mellett vagy sok esetben helyett is inkább olyan tudásokat kell tanítani, amelyeket diákéveket követően majd használ a pályakezdő fiatal: „a felnőttkori alkalmazkodást, a jó döntések megalapozását, a kreativitás” jelentőségét kell támogatni. „Az iskola másik fontos feladata, amelyre csupán közvetve hat a matematika – teszi hozzá –, megtanítani azt, hogy odafigyeljünk egymásra, empátiával forduljunk egymás felé, segítsünk, lássuk meg a sokféle jó tulajdonságot egymásban, segítő kérdéseket legyünk képesek feltenni, meghagyjuk a másiknak is a megoldás örömét a saját ritmusában.”
A tanári szemlélet és hozzáállás e változása a nemzetközi térben már egyre népszerűbb Inquiry-based Learning egy speciális alkalmazása, amely azt célozza, hogy a jobb megélésből legyen több – magyarázza Juhász Péter. (Az Inquiry-based learning egy olyan tanulóközpontú pedagógiai módszer, amelyben a tanulók saját kérdéseik megfogalmazásával, aktív vizsgálódással, kísérletezéssel és problémamegoldással fedezik fel az ismereteket, ahelyett, hogy a tanár közvetlenül átadná nekik a kész tényeket. Részletesen l. a keretes összefoglalót –szerk.) A Rényi Szakmódszertani Osztálya és az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport tagjai jelentős, közvetlen tapasztalatokat tudhatnak magukéinak: dolgoznak tanárokkal, akiket bevonnak a feladatok összeállításába, azaz, maguk az érdeklődő matektanárok is felfedeztető módszerrel tanulják a matematika oktatásának megújítását, tehát aktívan vesznek részt abban, hogy ők is élvezzék az oktatást és a diákjaik is élvezzék az óráikat.
| A kutatásalapú tanulás (Inquiry-Based Learning, IBL) az aktív tanulás megvalósításának egyik lehetséges módszere. Módszertani alapjaiban a kutatásalapú módszer is több más oktatási módszerrel mutat hasonlóságokat és átfedéseket. Ilyen például a projektmódszer, a problémaalapú tanulási módszer vagy a felfedezéses tanulás. Definiálása a következőképpen történhet. „A kutatásalapú tanulás olyan folyamat, amelynek során a tanulók részt vesznek a tanulásban, kérdéseket fogalmaznak meg, átfogóan vizsgálódnak, majd új értelmezéseket, jelentéseket és tudást építenek fel. Ez a tudás új a tanulók számára, és felhasználható egy kérdés megválaszolására, megoldás kidolgozására vagy egy álláspont, nézőpont alátámasztására. A tudást általában másoknak is bemutatják, és ez valamilyen cselekvésben realizálódhat” (Focus on Inquiry, 2004, 1). A kutatásalapú tanulás során a tanulók egy kutatási probléma megoldásán keresztül olyan készségeket sajátíthatnak el, amelyeket később más módszereknél vagy más tanulási szituációkban is használhatnak. Ilyen például a problémamegoldó képesség. (forrás: MeRSZ.hu) |
A hosszú távú cél azonban az, hogy ne csak a kifejezetten lelkesedő tanárok tanítsanak az új módszertannal, hanem minél többen. Juhász Péter szerint a módszerük nem kizárólagos, vélhetően nem is illeszkedik minden egyes tanáregyéniséghez, és bevallottan időigényes, mert szokatlan a tanároknak, így nem megy rutinból. Az egyes osztályok mind-mind különbözők, a tanulók mást és másképp kérdeznek, így aktív odafigyelés és reflektálás szükséges az oktatók részéről. Ezzel együtt „a kutatócsoport törekvése, hogy a tanárok kapjanak kellő támogatást ahhoz, hogy ebbe belevágjanak” – erősíti meg. Meggyőződése, hogy ez a módszer hosszú távon része lehet a matektanárok képzésének. „A tudománynak legyen szerepe abban, ami az oktatásban történik” – hívja fel a figyelmet a programozó matematikusként is gyakorlatot szerzett Juhász Péter.
Csapodi Csaba, a Rényi tudományos munkatársa, az ELTE Tanárképző Központ főigazgatója, az ELTE TTK oktatója és a matematikaoktatás megújításának egyik meghatározó szakértője lett a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos. Tevékenysége középpontjában az a szemlélet áll, hogy a matematikaoktatás a problémamegoldásra, a megértésre és a gyakorlati alkalmazhatóságra épüljön. Korábbi interjúja, amelyben a felfedeztető módszert is ismerteti ITT érhető el, és ugyanitt a Trend FM rádióban elhangzott hosszabb beszélgetés is meghallgatható. A HVG.hu friss portréja "Ő lesz az új alaptanterv fő felelőse – ki az a Csapodi Csaba?" címmel ITT olvasható. 
|
A diákok számára felbecsülhetetlen „hasznot” hozhat, ha „megtanulják, hogy gondolkodni öröm, és közben átlátnak ismeretlen helyzeteket és rendszereket” – vallja Juhász Péter, a Rényi tudományos főmunkatársa. Mindez megkerülhetetlen ahhoz, hogy jó döntést hozzanak és képesek legyenek előre felmérni a lehetséges következményeket –nemcsak a matematikában, hanem egyéb területeken is: Példaként említi a gyógyszerkísérleteket, a közgazdaságtan kanyargós útjait vagy egy érdekes, ugyanakkor befogadható kiállítás megszervezését.
Juhász Péter az elnöke a Gondolkodás Öröme Alapítványnak is, amely már az első, kísérletinek nevezhető évében megmozgatta az érdeklődő közönséget, fiatalokat és idősebbeket egyaránt, akik rendszeresen küldtek megoldásokat a nyilvános felületen elérhető feladványokra. A sikeren felbuzdulva a kutatók idén is folytatják új, eredeti, izgalmas matekfeladatok kitalálását, azzal a kimondott szándékkal, hogy azok első olvasásra is vonzók legyenek. Gyakran a valós, hétköznapi helyzetek inspirálják e feladatokat, ilyen témák például a vonalkód mögötti matematikai magyarázat, vagy egy társasház (pletykás, illetve megbízható) lakói, a testvérek közötti osztozkodás vagy egy társasjáték római számokkal. „Rengeteg matematikát használunk a mindennapokban” – mondja Juhász Péter. Ezért is hozták létre a Gondolkodás Öröme Alapítvány minden.ki.jön weboldalát, amelyen éppen most fejeződött be a Matematika Hónapja kezdeményezés. „Az elmúlt hónapban hetente háromszor került ki két-két feladat. Összesen 31 feladatot adtunk közre, és mindig a következő alkalommal adtuk meg a megoldásokat.” Arra biztatjuk az érdeklődőket, hogy küldjék be később is a megoldásaikat, és ne nézzék rutinszerűen az általunk megadott útvonalat a megfejtésekhez” – hangsúlyozza Juhász Péter. Egy ilyen, most éppen egy hónapos kezdeményezéssel mindenki számára átélhető élmény lehet egy-egy megoldás.
„Más esetekben – vélekedik Juhász Péter –, és ezekből van több, konkrét pedagógiai célom van és arra keresek vonzó, nem tucatszerű matekfeladatot.” Óriási jelentőségűnek minősíti a 13-18 évesek matematikai gondolkodásának fejlesztését ezzel az új megközelítéssel, amely „nem közöl”, hanem rávezet.” A matematikai gondolkodás fejlesztése támogatja a kritikai gondolkodást és világlátást. „Az igazság sokszor nem fekete-fehér az életünket befolyásoló döntéseknél, nem igaz-hamis közötti választás. Ez a matematikai oktatási szemlélet segít az árnyalt gondolkodásban, és arra is tanít, hogy megértsük egy helyzetben a korlátainkat is. Azt remélem, hogy komolyan segít ez a matematikai hozzáállás abban, hogy a gyerekeink felnőtté válva elboldoguljanak ebben a bonyolult 21 századi világban.”